A vízügy egészét képviselő hét szakmai szervezet közös állásfoglalásban rögzítette, milyen alapelvek mentén kell megújítani a magyar vízgazdálkodást. Az október 8-án elfogadott nyilatkozat aláírói között – a Magyar Víziközmű Szövetség (MaVíz) tagszervezeteként – az Inwatech Kft. vezetője, Eszes Zsolt is szerepel.
A nyilatkozat közvetlen előzménye a kormány augusztus 25-i, 1265/2026. számú határozata, amely a vízhasználatok szabályozását a rendelkezésre álló vízkészletekhez és a klímaváltozási előrejelzésekhez igazítaná, a szakmai szervezetek és a társadalmi szereplők bevonásával. Az aláírók erre reagálva fogalmazták meg azt a közös szakmai minimumot, amelyben – eltérő fókuszuk és feladatkörük ellenére – egyetértenek.
Nyolc alapelv a vízgazdálkodás jövőjéért
1. A vízkészleteket ellenállóvá és a vízigényeket alkalmazkodóvá kell tenni az éghajlatváltozás hatásaival szemben
A vizek mennyiségi és minőségi védelme, megtartása és a különböző vízigények biztonságos kielégítése nem kezelhető külön-külön: a nyilatkozat ezek integrált kezelését várja el.
2. Az elavult víziközmű-infrastruktúrát meg kell újítani
A rendszerek állapotának és értékének megőrzéséhez kiszámítható, hosszú távú rekonstrukciós programok kellenek. A fejlesztések tervezése a szervezetek szerint a már elkészült vagyonértékelésekre és Gördülő Fejlesztési Tervekre épülhet, szükség szerint kiegészítve.
3. A különálló rendszereket össze kell kapcsolni, hogy képesek legyenek egymást támogatni
A területi és a települési vízgazdálkodás nem fejleszthető egymástól elszigetelten. Az összekapcsolt rendszerek jobban alkalmazkodnak és biztonságosabbak; a helyi jelentőségű közcélú létesítmények újbóli használatba vétele és a civil, kisléptékű vízmegtartás szintén ezt szolgálja.
4. A tájban és a településeken eredményesebben kell gyűjteni és tárolni a vizeket
A víz térbeli és időbeli kiegyenlítése – helyben tartás, természetes vízmegtartás, nagyobb tározókapacitás, a csapadékvíz helyi hasznosítása és vízszétosztó rendszerek – a jövő vízgazdálkodásának alapja. A szennyvíztisztítás szempontjából kiemelendő, hogy a nyilatkozat a telepekre nehezedő nagy terhelés miatt is megfontolandónak tartja a települési csapadékvíz-elvezetés közműszolgáltatássá minősítését.
5. Amit lehet, érdemes többször is felhasználni
A szabályozásnak és a gazdasági ösztönzőknek a takarékos, hatékony és körforgásos vízhasználat, valamint az alternatív vízkészletek széles körű hasznosítása felé kell terelniük a felhasználókat.
6. A víz érték: a készleteket és használatokat mérni, érteni és megértetni kell
Kritikus helyzetekben csak pontos mérésre és megbízható adatokra épülő döntés lehet jó döntés. Nincs ingyen víz: értékét és szolgáltatási költségét kiszámíthatóan és igazságosan kell meghatározni, a díjrendszereknek pedig az ésszerű vízhasználatot kell ösztönözniük. A nyilatkozat szerint vizsgálatra érdemes:
- a progresszív vízszolgáltatási díjrendszer bevezetése;
- az országosan egységes víziközmű-szolgáltatási díjrendszer a lakossági fogyasztókra is;
- a csatornadíj olyan átalakítása, amely a burkolt felületekről lefolyó csapadékvíz kezelését is figyelembe veszi;
- a rendelkezésre állási díj rekonstrukciós alapdíjjá alakítása, kizárólag a meglévő rendszerek felújítására fordítható forrásokkal;
- a vízkészlet-használati járulékok fokozottabb differenciálása;
- a térítésmentes mezőgazdasági vízszolgáltatás fokozatos kivezetése.
7. A vízhasználókat oktatni és ösztönözni kell a víz- és környezettudatos felhasználásra
Fenntartható vízgazdálkodás nem épülhet kizárólag beruházásokra: a lakosság és a gazdasági szereplők víztudatosságának erősítése és a takarékos vízhasználat ösztönzése ugyanilyen fontos.
8. A szakmai alapokat tovább kell erősíteni
Az éghajlatváltozás új kihívásaihoz erősebb hazai vízgazdálkodási kutatóbázisok és egyetemi képzések, valamint rendszeresen felülvizsgált tervezési szabványok és műszaki irányelvek kellenek.
Közös szakmai fellépés
Az alapelvek kiindulópontot jelentenek: a szervezetek vállalták, hogy a területi és települési vízgazdálkodás, valamint a kapcsolódó mérnöki és tudományos területek sajátosságait figyelembe véve további konkrét intézkedési javaslatokat dolgoznak ki, és készek folyamatos párbeszédet folytatni a szakpolitikai döntéshozókkal.
Az aláírók
A nyilatkozatot a Magyar Hidrológiai Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozata, a Magyar Víziközmű Szövetség, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség, a Global Water Partnership Magyarország Alapítvány, a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Vízellátási és Csatornázási Albizottsága képviselői fogadták el.
A nyilatkozat letölthető
Az aláíró szervezetek a nyilatkozatot saját csatornáikon is megosztják, hogy a döntéshozók mellett a szakmai közösség és a nyilvánosság is megismerhesse.
Szakmai szervezetek közösminimum-elvei a magyar vízgazdálkodás jövőjéről
Tájékoztató a nyilatkozatról